Most liked posts

Mindennapi kenyerünk

By Árpi 9 hónap ago4 Comments
Home  /  Tudomány  /  Mindennapi kenyerünk

A kenyér és a búzatermékek elhagyását nagyon régóta javasolom, de mindig ez kavarja a legnagyobb port az életmódváltók vagy fogyni vágyók körében. Nem véletlenül van ez így, hiszen a mai kenyér már rég nem az, mint amiről a biblia ír vagy amit az ükanyáink sütöttek.

A búza Ádám és Éva óta minden ételnél jobban hozzátartozik az étrendünkhöz. Több szempontból is annyira elkerülhetetlen része lett, hogy már az életmódunknak is része.  Hogyan nézne ki egy reggeli rántotta pirítós nélkül, egy focimeccs hot-dog nélkül, egy gulyás kenyér nélkül, sörözés perecek nélkül vagy egy pite a tésztája nélkül?

Az étkezésünk  nagy  hatással van ránk, hiszen minden nap többször is eszünk. Sokkal nagyobb hatással van, ránk mint az edzés vagy bármilyen táplálékkiegészítő.

Az emberek többsége képtelen étkezést elképzelni kenyér vagy búzából készült étel nélkül. Függenek a búzától és később le is írom hogyan hat a búza az elménkre.

A búza hihetetlenül sikeres növény, földünkön csak a kukoricának nagyobb a vetésterülete.  A föld népessége minden más gabonánál több búzát fogyaszt; az emberiség ezzel fedezi a kalóriaszükséglete 20 százalékát.

A búza sikere pénzügyi szempontból is tagadhatatlan.

„Én nem tudok még egy olyan  nyersanyagot melynek 4 centet érő mennyiségéből 4 dollárnyi fogyasztói  végfelhasználásra szánt terméket lehetne kihozni, amelyre ráadásul még az Amerikai szívgyógyászok szövetsége is odabiggyeszti az ajánlását”    (dr.William Davis)

A reggelire, ebédre vacsorára és napközbeni rágcsálásra szánt ételeink részben vagy egészében búzából készülnek.

Miért fordult hirtelen ellenünk ez a generációk táplálékának alapját képező , látszólag jóindulatú növény?  Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy ez már nem ugyanaz a gabona, amelyből őseink kenyere készült.

Természetes módon a búza evolúciója talán soha nem ért volna el oda ahol most az agrártudománynak köszönhetően áll.

A legtöbb változás az elmúlt 50 évben történt

A búzatörzseket hibridizálták , keresztezték és sokféleképpen manipulálták annak érdekében, hogy ellenállóbbak legyenek a környezeti viszonyokkal, az aszállyal, a kórokozókkal  és a gombákkal szemben. Ennél is fontosabbak azok a genetikai módosítások melyeket a természetes hozam növelése érdekében hajtottak végre.

„Manapság tízszer annyi búza terem hektáronként, mint egy évszázaddal ezelőtt

A múlt aranylóan hullámző búzamezői helyett ma katonás merev sorokban álló búzatáblákat láthatunk óriási kalásszal.

A genetikai tudománynak a fejlődése exponenciálisan gyorsabb változtatásokat tett lehetővé, mint az évről évre zajló lassú természetes nemesítés.

Az elődeink által használt fűszerű, vad növénynek ma már 25 ezernél is több változata létezik, és ez egyértelműen az emberi beavatkozás következménye.

Az időszamításunk előtt kb. 8500 ból tehát a keresztény, zsidó vagy muzulmán vallás kialakulása előttről származik a búza őse a vad alakor (triticium boeoticum). A régészek Jerikóban, Tell Ashwadban, Nahal Hemarban, Navaliban,Coriban és más helyeken is találtak búzát, amelyet a kézi feldolgozás után kása formájában fogyasztottak. A vad alakor domeszikált változata az egyszemű búza (Triticum monococcum) ám a kovásszal készült kenyér ősére ekkor még több ezer évig kellett várni.

A búza tehát egy 10 000 éves időszak nagy részében domináns táplálék volt a barlangokban, kunyhókban és kalyibákban és ezalatt az időszak alatt átvette az egyszemű búza helyét előbb a tönkebúza (Triticum diccorum), majd az őszi búza (Triticum aestivum).

Ezt a növényt kis lépésekben folyamatosan tovább nemesítették de gyakorlatilag a 17. századtól a 20. századig alig változott.

A nyugalomnak a 20. század második fele vetett véget amikor a hibridizációs módszerek fellendülésének köszönhetően a kenyérgabona gyökeresen megváltozott.  Ettől kezdve nem a szárazság, a növénybetegségek és a darwini teremészetes kiválasztódás más környezeti tényezőitől függött a növény evolúciója, hanem az emberi beavatkozástól.  Ennek eredményeként a búza drasztikusan megváltozott és már alig emlékeztet az ősére, de még mindig búzának nevezik.

Az egyszemű búza természetes úton kereszteződött a vad kecskebúzával (Aegilopis speltoides); így jött létre  közel-keleten a tönkebúza (nem tönköly) melynek sejtmagában már 14 kromoszómapár található.  Fontos tudni, hogy a gabonafélék olyan növények, melyek az elődeik összes génjét, azoknak kvázi összegét képesek tovább örökíteni.   Gyakorlatilag  a kereszteződés során felhalmozza magában a növény az összes ősének kromoszómáját ( ezt a tulajdonságot poliploidának nevezzük ).

Természetes úton ezek a folyamatok több tízezer évig is eltartanak és nagy valószínűséggel a Bibliában Mózes is arról a tönkebúzáról beszél amelyet egészen a Római Birodalom hajnaláig termesztettek.

A tönkebúza a mai búzához képest sokkal kisebb terméshozamú. Kenyérsütés szempontjából nem túl ideális, mert nehezen tudták őrölni, sokkal durvább volt és nehezen emészthető.

Valamikor a bibliai idő előtti évezredben a 14 kromoszómapáros tönkebúzából további nemesítéssel jött létre a 21 pár kromoszómával rendelkező őszi búza (Tricium aestivum), a mai búzákhoz legközelebb álló gabonaféleség. Mivel ebben a növényben három őse genetikai állománya összegződött, ezért örökségtanilag ez a legbonyolultabb búzafaj. Ebből kifolyólag genetikailag a „legképlékenyebb” is, amit a következő évezredekben a genetikusok alaposan ki is használtak.

A 18. század közepén a nagy svéd botanikus, a növényrendszertan úttörője Carl von Linné összesen öt a Triticum nemzetségbe tartozó búzafajt írt le .

Mára az alakort a tönkebúzát, valamint az ősi kenyérbúzát teljesen felváltották az emberi nemesítéssel kialakított új Triticum eastivum valamint durumbúza és törpebúza. Ezeket már mind konkrét céllal hozták létre vagy tésztafélék vagy cukrászsütemények kivételesen finom lisztjének szüksége miatt.

Alakort és tönkebúzát ma csak akkor láthatunk ha felkeressük valamelyik kisebb közel-keleti , dél-franciaországi vagy észak-olaszországi gazdaságot, ahol termesztik.

Fontos megjegyeznem, hogy az emberi nemesítés által létrehozott búzafajok különleges gondozás, műtrágya és növényvédő szerek nélkül, már meg sem élnének az eredeti vad körülmények között.

Jöjjön néhány cifra tény, amit fontos tudnod a búzáról főleg akkor, ha minden nap fogyasztod.

A világon jelenleg legelterjedtebb kenyérgabonák többségét a Nemzetközi Kukorica- és Búzanemesítő Központban hozták létre. Ez az intézmény  mexikóvárostól keletre a Sierra Masre keleti vonulatának lábainál helyezkedik el. A kutatómunka 1943-ban kezdődött el a Rockefeller Alapítvánnyal és a mexikói kormánnyal közösen annak érdekében, hogy Mexikó agráriuma teljesen önellátó legyen. Mexikó nagyszerű lehetőséget biztosít új növénytörzsek létrehozásához, mert az ország klímája az évenkénti kétszeri vetést és aratást is lehetővé teszi.
1980-ban már több ezer búzafajta  létezett,  amelyek közül a legjobb terméshozamot adók világszerte elterjedtek a harmadik világban, a modern ipari országokban és az Egyesült Államokban egyaránt.

A Búzanemesítő központban Dr. Norman Borlaug fejlesztette ki a kivételesen nagy hozamszámú törpebúzafajtát. Fontos megemlítenem, hogy az ősi búzák kb. mellig érőek voltak. Borlaug elérte azt hogy a búza szára rövid legyen és erős. így meg tudta tartani az óriási hibrid kalászt anélkül, hogy lehajlott volna a széltől vagy esőtől. Nem utolsósorban kevesebb idő kell a kifejlődéséhez és kisebb műtrágyamennyiséggel felnevelhető.

Dr. Borlaug-t a búza hibridizációjáért végzett erőfeszítései miatt  „a Zöld Forradalom atyjának” is tartják. Tevékenységéért több más elismerés mellett 1970- ben Nobel – díjat is kapott.

A nagy terméshozamú törpebúza valóban hatékony eszköz lett az éhínség ellen. Kína búzatermelése pl. 1961 és 1999 között nyolcszorosára növekedett.

A Kansasi Állami Egyetem növénynemesítéssel foglalkozó professzora, Allan Fritz szerint jelenleg a törpe és a féltörpe változatok adják a világ össztermésének a 99 százalékát.

Ami nagyon szomorú, hogy az égvilágon senki nem foglalkozott azzal, hogy milyen hatással lehetnek a hibridizációk és a génmódosítások az emberi szervezet vagy az állatok egészségére. Az agráriumban tevékenykedő tudósok nevetséges feltételezésnek tartották, hogy bármilyen hibrid növény egészségtelen lenne. Ha két paradicsomot keresztezünk az utódnövény is paradicsom lesz és punktum.

 

„Ha két paradicsomot keresztezünk az utódnövény is paradicsom lesz és punktum.”

 

A búza esetében nyilván szóba sem jött, hogy a különböző fajták gluténtartalmának, a glutén szerkezetének, más enzimek és fehérjék eltéréseinek vagy növénybetegségekkel szembeni rezisztenciájának bármilyen következménye lenne az emberi egészségre.

 

Egy hibridizációs kísérletben tizennégy olyan új proteint azonosítottak , amelyek egyetlen elődfajában sem voltak meg (Planta 2010 Jan.) Ezenfelül a mai Triticum Aestivumban több olyan gluténfehérjét kódoló gén található, amely kapcsolatban áll a cöliákiával.
Ha az eltérések számát megszorozzuk több tízezerrel- a mai hibrid fajták számával- akkor minden bizonnyal nagyon valószínű, hogy drámai változások következhetnek be a glutén szerkezetében.

Dr. William Davis elvégzett egy nagyon hasznos kísérletet. Ellátogatott közel kelet helyett Massachusettbe egy Búzaörökség Megőrzésével foglalkozó farmra (www.growseed.org) ahol szerzett néhány kiló vad alakort.

Készített párhuzamosan két kenyeret teljesen ugyanazon eljárásokkal. Az egyiket alakorból a másikat normál biobúzából.  A kenyérsütés során csak élesztőt és vizet használt.

Fontos tudni, hogy Dr. Davis érzékeny a búzára és étrendjében nem is szerepel.

Dr. Davis az éhgyomri vércukor mérés után elfogyasztotta az egy szelet alakorból készült kenyeret  és a  4,7 mmol/l vércukorérték 6,1 re emelkedett ami teljesen normális ilyen mennyiségű szénhidrát elfogyasztása után. Nem érzékelt semmilyen kellemetlen tünetet, reakciót. Nem jelentkezett aluszékonyság, émelygés vagy emésztési nehézségek.

A következő napon megismételte a kísérletet a mai biobúzából készült kenyérrel a vércukra 4,7 ről 9,3 ra. Az elfogyaszást követően hányingere lett, a hasa görcsölni kezdett és órákig fájt.  A rosszullét 36 órán át tartott borzalmasan aludt és másnap nem volt képes a koncentrálni a teendőire.

Egy búzára érzékeny ember személyes élménye nyilván nem minősíthető klinikai próbának de kérdéseket vethet fel az ősi és a mai búza közötti  különbségekről, amelynek a kialakulása több tízezer évig tartott és az emberi beavatkozás nélkül nem juthatott volna idáig. Hiszen a mai fajok képtelenek lennének az emberi gondoskodás nélkül élni.

Nézzük miként hat ez emberi szervezetre az „új” búza.

A génmódosítás bírálói olyan tanulmányokra hivatkoznak, amelyek a hibrid növények potenciális problémáira világítanak rá. A glüfoszfáttartalmú növényvédő szerekre rezisztens szója a kísérleti állatoknál máj-, hasnyálmirigy-, bél – és ivarszervi elváltozásokat okozott. Ezt a kutatók az átrendeződött DNS miatt a megváltozott szerkezetű toxikussá vált fehérjék számlájára írják (Magaña-Gómez JA1 )

A mezőgazdasági szervezetek csak 2003 ban kaptak fejükhöz és dolgozták ki a WHO és FAO együttműködésével a Codex alimentariust.  Ez egy útmutató, hogy melyik génmódosított növényeket kell biztonsági próbáknak alávetni, milyen vizsgálatokat kell velük elvégezni, és hogyan kell értékelni azok eredményeit.
Ám ilyesmiről szó sem volt évtizedekkel korábban, amikor a gazdálkodók buzgón elkezdték termeszteni a hibrid növények fajtáinak tízezreit és ezek el is terjedtek az egész világon.

Térjünk át a konkrétumokra melyet a búza művel a szervezetünkkel.

A búzából készült élelmiszerek az Amilopektin-A tartalom  miatt gyakorlatilag szuperszénhidrátok. Ez a legemészthetőbb keményítőféleség és gyorsabban alakul át vércukorrá mint maga a kristálycukor. Egyéb élelmiszerekben található komplex vagy egyszerű szénhidrátok erre nem képesek.

Nem újdonság ez. A Torontói egyetem egyik 1981 es publikációjában az egyes élelmiszerek glikémiás indexét összehasonlító kutatás:

A Fehérkenyér GI je 69, a teljes kiőrlésű kenyéré 72, a répacukoré pedig 59. Bizony így van a kristálycukor lassabb ütemben emeli meg a vércukrot mint a teljes kiőrlésű kenyér.

Érdekességképpen megemlítem, hogy a Mars szelet GI je 68, és a Snickersé csupán 41 és én ezeket is simán „taposóakna“ kategóriába sorolom.

A lényeg mindenesetre az, hogy a búzából készült termékek minden más szénhidráttartalmú élelmiszernél gyorsabban emelik a vércukorszintet ami nagy mennyiségű inzulin kibocsátással jár együtt.  Ez mozgásszegény körülmények közt egyértelmű zsírhízáshoz vezet. Ezt követi az inzulin rezisztencia amiről tudjuk, hogy a cukorbetegség előszobája is egyben.

A vércukorszint kiugrása vagy tartós magassága minden esetben több zsír felhalmozódását idézi elő, ami különösen a hasi régión és a szervek közt gyülemlik fel. A férfiaknál azt tapasztaljuk, hogy minél nagyobb a hasuk annál több ösztrogén termelődik a zsírszöveteikben, ezért egyre nagyobbak lesznek az emlőik is.

Az ősi alakorban csak 7 kromoszómapár hordozza a legkisebb, úgynevezett A genomot ezért ennek a legkevésbé változatos a gluténja. A Triticum aestivum 21 kromoszómapárjában A mellett B és D genom is szerepel . Erre még jöttek az elmúlt 50 év genetikai mesterkedései és megszülettek az olyan agresszív gluténfehérjék amelyeknek köszönhetően a cöliákiás betegek száma megsokszorozódott.

Az Alzheimer kór esetében is meggyőző bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a magas gabonatartalmú étrend hozzájárulhat a betegség kialakulásához, és hogy a gluténmentesség egyrészt a megelőzés, másrészt a kezelés része lehet. Dr. David Perlmutter neurológus Grain Brain című könyvében részletesen beszél erről a témáról.

Dr. Perlmutter azt is írja, hogy a 15 évvel ezelőtti búzában 40 x kevesebb volt a glutén.

Fontos tudni, hogy a glutén szerkezeti változásai odáig jutottak, hogy molekuláiban hasonlít a pajzsmirigy állományunk molekuláihoz is. Mikor az immunrendszerünk tévesen aktiválódik  és fellép a glutén ellen akkor autoimmun folyamatok indulhatnak be melyek a pajzsmirigy állományát támadják (Hashimoto- pajzsmirigy gyulladás). Magyarországon a 40 év feletti nők 40%-ka küzd pajzsmirigy betegséggel és ez többnyire a pajzsmirigy lassulás (az autoimmun pajzsmirigy betegség is így kezdődik). Az immunrendszer fellépésekor nagyon gyakori még a reumatoid artitisz mikor az immunredszer az ízületeink szöveteit támadja hevesen.

A cöliákián kívül számos olyan betegség létezik, amelyeknek az oka a különböző nemglutén fehérjék által kiváltott allergiás vagy anafilaxiás reakció (súlyos immunválasz) . Ezekben a kórfolyamatokban főként az α amiláz, a tiredoxin, a glicerinaldehid-trifoszfát dehidrogenáz, vagy tucatnyi másik fehérje szerepel kórokként (Tatham AS, Shewry Pr. 2008) . A problémára fogékony embereknél ezek az összetevők többek között asztmát, gyulladásos bőrelváltozásokat, csalánkiütést, szemek bedagadását, orrdugulást, fejfájást és ízületi fájdalmakat okozhatnak.  Én pl. ha búzából készült dolgokat eszem, egész másnap be van dugulva az orrom.

 A búza addiktív tulajdonságai

Függőség. Megvonási tünetek. Érzékcsalódások. Hallucinációk. Nem egy tiltott kábítószer hatásairól akarok írni hanem a továbbra is a búzáról van szó.

A kávét az alkoholt vagy más függőséget okozó szereket tudatosan fogyasztjuk azért, hogy bizonyos feldobott tudat állapotot érjünk el. A búzát pedig azért, hogy „táplálkozzunk“ én nem közérzetjavítónak.  Közben egyáltalán nem vagyunk tudatában annak, hogy a média és az orvosok által is javasolt mindennapi gabonánk manipulálja az agyunkat.

Akik elhagyják a kenyeret étrendjükből, azok általában közérzetjavulásról, kevesebb hangulatváltozásról, jobb koncentrációkészségről és jobb alvásról számolnak be.

A búza különösen kiemelkedik a többi élelmiszer közül abban a tekintetben, hogy jellegzetes hatásai vannak az agyra és idegrendszerre.

Nem véletlenül van az, hogy ha felhozom egy ügyfelemnek a kenyér elhagyását akkor rögtön felháborodik és belső feszültség düh tölti el. Az agy nagyon jól tudja, hogy ezt a „drogot“ ő minden nap megkapja és nem akar tőle megválni semmilyen áron.

Aki mégis megpróbálja, nagyon nehezen megy a dolog  mert kényszeresen kitölti a gondolatait és hetekig sóvárognak a pizza, kenyér vagy bármilyen más búzából készült falatka után. Elhagyni  mindenképp megéri, mert az elvonási tünetek után jönnek a feljebb említett pozitívumok.

Akik nem éltek át ilyesmit hajlamosak semmibe venni ezt az információt, ugyanakkor a búza esetében az addikcióra és megvonási tüneteire is szilárd tudományos bizonyítékok vannak.

A búzának az autizmus kórképében is jelentős hatása lehet a sebezhető elmére.  Az autizmus a 20. derekán még nagyon ritka volt, de mára már minden 150. gyermek közül egy autista (Cermak Sa,Curtin C, Bandini LG 2010)

A mindeddig legátfogóbb vizsgálatot Dániában végezték 55 autista gyermekkel és hivatalosan is bebizonyosodott, hogy a glutén valamint a tejben található kazein kiküszöbölése valóban jó hatású (Whiteley P, Haracopos D, 2013 feb.13 )

A glutént az gyomor sósavpepszinje tovább bontja polipetidekre melyekről kiderült, hogy képesek átjutni a vér agy gáton. A vér agy gát egy összetett lipoprotein membránrendszer mely elválasztja egymástól az erekben keringő vért és az agyat. Erre azért van szükség, mert a vérben keringő vegyületek némelyike káros hatással lehet az agyi struktúrára – köztük az amigdalára, a hipokampuszra az agykéregre és más területekre.  A vér agy gáton átjutó gluténszármazékok az agy morfinreceptoraihoz kötődnek – pontosan azokhoz amelyeken keresztül az opiátok is hatnak.

A búza étvágyfokozó hatása

A kábszeresek pontosan tudják, hogy függőségük tárgya hat az elméjükre. Ám az átlagembereknek fogalmuk sincs róla, hogy nem csak egy jó kávé vagy egy üveg sör,  lehet befolyással az  agyukra, pedig mindennapi táplálékaink közül a búza legelterjedtebb pszichoaktív ágens.

Az egyik legfontosabb hatása, hogy fokozza az étvágyat még több evésre ösztönöz.  Több süti, keksz, perec, több cukros üdítő. Az egyik katalizálja a másik hatását és az ember egész nap ki van téve ennek. A legtöbb ember számára a búza kábítószer, vagy legalábbis kábítószerszerű hatással van az idegrendszerére, és az a hatás drogellenes gyógyszerekkel kiküszöbölhető (naloxon).

A búza pontosabban a glutén exorfinszármazékai eufóriát, addiktív viselkedést és étvágynövekedést okoznak, de ezeken könnyű úrrá lenni:

„meg kell szabadulni minden búza és gluténtartalmú forrástól az étrendünkben”

Dr. William Davis könyvében ezt írja:

„A búzapocak sokféle lehet: ráncos vagy sima, szőrös vagy csupasz, feszes vagy löttyedt, de minden eset hátterében ugyanazok az anyagcsere-folyamatok állnak.”

A viszceláris (hasüregi) zsír nemcsak a gyulladáskeltő molekulák mennyiségét növeli, hanem önmaga is begyulladhat. Ez a belső zsír ekkor tele lesz a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó makrofágokkal melyek a portális vérárammal továbbhaladva a májba újabb kóros szignálvegyületek és fehérjék termelését indítják el.

Tudomásul kell venni, hogy a búzától különleges zsír halmozódik fel, amely nem egyszerűen csak a pizzából származó többletkalóriák passzív raktára, hanem lényegében ugyanolyan endokrin mirigy, mint például a pajzsmirigy vagy hasnyálmirigy, csak sokkal nagyobb.

Pókhas vagy búzapocak…mindegy minek nevezzük, nemcsak a látványnak csúnya hanem rettenetesen egészségtelen is.

A teljes kiőrlésű az mehet?

A dietetikai okoskodások gyakran egekbe magasztalják a teljes kiőrlésű termékeket. Ez onnét ered, hogy amikor az 1980-as években a többszörösen finomított liszteket lecserélték teljes kiőrlésűre csökkent a vastagbél, a szívbetegségek és a cukorbetegség gyakorisága.

Tehát ha egy rossz alapélelmiszert lecserélünk, sok kevésbé rosszra ez kevesebb gondot okoz nekünk és ez nagyon jó.

Akkor ezek szerint ha a magas kátránytartalmú cigaretta helyett sok alacsony kátránytartalmút szívunk el ez jót tesz az egészségünknek? Az analógia nem tökéletes, de jól illusztrálja azt a hibás okfejtést, amellyel a sok teljes kiőrlésű termék tömeges fogyasztását propagálják.

Az Amerikai Dietetikusok Szövetsége, az Amerikai Diabétesz szövetség és az Amerikai szívgyógyászok szövetsége hivatalos étkezési javaslatot dolgoztak ki amely napi 6 adag gabonából készült ételt javasol amelyből négynek teljes kiőrlésűnek kell lennie.  Legfőbb szlogenjük: „Több egészséges, teljes kiőrlésű termék

Ezekbe az olcsó búzából készült termékekbe bele lehet csempészni rengeteg, glükóz fruktóz szirupot, növényi olajat, cukrot és más adalékokat a tökéletes ízhatás érdekében.

Csak a kraft nevű élelmiszeripari vállalat bevétele 48,1 milliárd dollár évente ami 1800 százalékos növekedés az 1980- as évek végéhez képest. Ennek tekintélyes része származik búzából és kukoricából készült rágcsálnivalókból.

Akkor váltunk gluténmentes termékekre és nyert ügyünk van

A gluténmentes feliratú termékeket nagy ívben kerüld el. Ezek a termékek leggyakrabban kukoricából, rizsből, burgonyából és tápiókából készülnek ami nagyon nem előnyös azoknak akik fogyni akarnak. Hozzáadott cukrot, fruktózt, növényi olajokat stb. nagy mennyiségben tartalmaznak amelyek fogyasztása szintén orosz rulett kategória.
Nincsenek olyan immun- vagy idegrendszeri hatásaik, mint a gluténnak, ám ugyanazt a vércukor és inzulinszint növekedést váltják ki amely a búza esetében a súlygyarapodásért felelős.

Elmarad a fogyás azoknál a cöliákiásoknál akik a glutén elhagyása miatt gluténmentes lisztkeverékeket és nassolnivalókat fogyasztanak. A búza kalóriáit nem lehet újabb gyorsan felszívódó  szénhidrátokkal helyettesíteni, mert ugyanúgy fokozzák a zsigeri zsír felhalmozódását. Alkalmankénti fogyasztásra ezek megfelelőek de anyagcserehatásaik ugyanolyanok mint egy jó nagy zacskónyi töltött cukorkáé.

2010 júniusában az ÉGYF (amely a dohánykereskedelmet is szabályozza) kiadott egy rendeletet, amely megkövetelte a dohányipari cégektől, hogy a megtévesztő „light”, „mild”, „alacsony kátránytartalmú“ jelzőket távolítsák el termékeikről, hiszen minden cigaretta egyformán rossz. Ugyanezt a búzával is meg kellene tenni, mert a búza az búza függetlenül attól, hogy „magas rosttartalmú”, „teljes kiőrlésű“ vagy „finomra őrölt“.

Minden bizonnyal sokkal egészségesebb lehetne a társadalom ha bevezetnék az ilyesmi feliratokat a búzából készült élelmiszerekre:

 

Mi a megoldás?

Ahogy azt a cikk legelején leírtam a búzafogyasztás egy szokás. A szokásaink formálhatóak hiszen mi irányítunk. A búzából származó kalóriáinkat cseréljük le olyan keményítőkre és szénhidráttartalmú forrásokra melyek a lehető legközelebb állnak a természetben is előforduló formájukhoz.

Igen be kell vezetni néhány új receptet és fel kell keresni néhány gasztro oldalt annak érdekében, hogy a jól megszokott receptjeink helyett találjunk számunkra megfelelőt. Én nagyon szeretem a kóreai, thai vagy a japán konyha elemeit és receptjeit. Szívesebben eszem a sushit a fánknál és jobban esik egy ramen leves mint a mamám csipedett tésztás bablevese.

Hajdina, köles, zab, rizs, krumpli, édes krumpli, amaránt, quinoa, gumós zöldségek, főzőbanán és a nagy kedvencem a sütőtök. Ezek források használata, megfelelő elkészítése jól ízesítve szerintem páratlan gasztronómiai élményt tudnak nyújtani.

Bármennyire is bizalmatlan vagy és kételkedsz a fentebb leírtakban, azt javaslom, hogy tégy egy próbát. Minimum 1 de legalább 2 hónapig ne egyél búzából készülteket és utána alkosd meg a saját véleményed.

Ha bármilyen kérdésed felmerül a cikkel kapcsolatosan akkor írd meg kommentben vagy keress fel bátran.

 

Felhasznált irodalom:
Dr.William Davis búza nélkül 2014 ISBN 978-963-310-341-8

Dr. David Perlmutter Gabonaagy 2013 ISBN 978-963-09-7979-5

foto: pixabay.com

Category:
  Tudomány
this post was shared 0 times
 000
About

 Árpi

  (51 articles)

4 hozzászólás

  • Filus Angéla says:

    Teljes mértékben egyetértek Veled a glutén, cukor és tej mellőzésével az étrendeben. Mi így eszünk. Párom (67) ll. cukorbeteg, nem engedtem, hogy gyógyszert szedjen, csak táplálékkal tartjuk egyensúlyban a vércukorszintjét. Elég nehezen állt át, mindig éhes volt. Kevés a köret, amit készíthetek.
    Unokám (9 éves) laktóz -, fruktóz érzékeny és cöliákiás. Nagyon nehéz a táplálása. Valójában nincs jól a diéta ellenére sem. Az orvosok ennyit tudtak tenni?!…
    Köszönöm a cikket.

    • Árpi says:

      Orvosoktól diétaajánlás? Az orvosin pontosan 0 órát foglalkoznak a dietetikával, táplálkozástudománnyal. Olyan orvos aki továbbképzi magát otthoni körülmények közt vagy nyilvános szakcikkek alapján kevés van. De kérdezd meg az orvosodat, hogy mennyit tanulta ezt:) Kíváncsi vagyok a válaszra:)

  • Árpi says:

    Szafi termékei valóban jók. Nem összetétellel van a gond, hanem a liszt állaggal. Acelluláris szénhidrát hormonális válasza sokkal agresszívebb mint egy őröletlen keményítőforrásé. Nem utolsó sorban a vastagbél flórájára sem hat túl kedvezően. Ezutóbbival kapcsban Gerő Máriának volt egy jó előadása fent Youtubon a paleország fesztivál keretein belül de sajnos már nem elérhető. Én használtam sokáig az alternatív lisztekből készült termékeket, de emésztési problémáim teljesen tünetmentessé csak a teljes elhagyásuk után váltak.

  • Nóra says:

    Kedves Árpi!
    Nagyon szép, összeszedett a cikk. Igazán fontos információkat tartalmaz a laikusok számára.
    Ugyanakkor meg kell kérdezzem, hogy a gluténmentes diétába véleményed szerint miért nem férnek bele pl. Szaff termékei?
    Én azokból sütök mindent és úgy tapasztalom, hogy jók,hasznos anyagokat tartalmaznak. Nyilván a bolti gluténmentes desszertek egyáltalán nem jók, agyonig vannak cukrozva, de ha otthon sütök, akkor eritrittel ízesítek.
    (AIP diétába természetesen ez sem férne bele, de azért nem összekeverendő a kettő, az is egy más dolog, habár szerintem az egyik legegészségesebb táplálkozási forma)
    Köszönöm, ha válaszolsz!
    Üdvözlettel: Nóra

Leave a Reply

Your email address will not be published.